homofóbia címkével jelölt bejegyzések

Sajtóközlemény. vigyétek, küldjétek!

Innen letöltve is tovább küldhető, megköszönöm, ha továbbítod sajtóban dolgozó ismerőseidnek: 

https://www.dropbox.com/s/ai0du4615f2kezh/SAJT%C3%93K%C3%96ZLEM%C3%89NY_Meleg%20Lelk%C3%A9szComing%20Outfilm.docx?dl=0 

SAJTÓKÖZLEMÉNY

A MAGYAR MELEG LELKÉSZRŐL COMING OUT KÖNYVE UTÁN MOST DOKUMENTUMFILM KÉSZÜL

Kincses Marcell szerint a megismerés döntheti csak le az előítéletek falait

2014-ben megjelent önéletrajzi igaztörténete, Kincses Marcell: Coming Out Könyv, egy meleg ifjúsági lelkész előbújásának története (Underground Kiadó, www.comingoutkonyv.hu ) című írása rendesen felkavarta a hazai állóvizet keresztény hit – homoszexualitás témában. A szerzőről nem csak számos média készített portrét (rádióműsorok, magazinok: hvg, dívány, Nők Lapja Psziché, NLCafe, Marie Claire, stb.) , hanem mindenféle hátterű, nézetű ember is megtalálta:  ún. ex-gay keresztények, akik nem engedik meg maguknak a meleg identitást, de meleg társkeresőn is írt rá keresztény, aki számonkérte, hogy miért van itt, a kétségbeesett tinédzseren át, aki öngyilkossági kísérleteket is tett, mert nem tudja elfogadni melegségét, az negyvenes családapán keresztül, akinek a házassága került krízisbe azonos nemű vágyai miatt, egészen az őt lesátánozó „keresztényig”, viszont olyan hívőkre is talált, akik készségesen szeretnék az idei Budapest Pride-on idén először kifejezni Isten szeretetét a melegek felé, és szeretnének bocsánatot kérni azért a bántásért, amit az egyháztól kellett az LMBT (leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű) közösségnek elszenvednie.

Balla Dávid rendező és Békés Bálint dramaturg, Budapesti Kommunikációs Főiskola Művészeti karán végzett filmes szakemberek készítik a dokumentumfilmet, a forgatás 2015 május, június időszakban zajlik. Az elkészült film bemutatójáról később adunk tájékoztatást.

Ferenc pápa reménykedésre okot adó nyilatkozatai köszönőviszonyban sincsenek az álkeresztény kormány, és különösen a KDNP, – de legújabban Orbán – homofób kirekesztő megnyilvánulásaival. Mindez azért történhet így, mert idevonatkozó kutatás szerint Közép-Európában Magyarországon a legalacsonyabb azok aránya, akik ismernek felvállalt LMBT személyt. Egyedül a megismerés, a közelség vállalása hozhat pozitív változást hazánkba is, látszódjék az, hogy az LMBT közösség és az őket támogató szövetségesek komolyan veendő politikai erő. Ilyen formálódó erő a Nyitottak vagyunk társadalmi kezdeményezés is, melyhez már cégek százai csatlakoztak, így Marcell is vállalkozásával.

Marcell eredeti közösségét coming outja miatt elhagyni, hivatását pedig feladni kényszerült, többévi gyülekezet nélküli lét után a Mozaik meleg keresztény közösséget, tavaly pedig melegeket befogadó keresztény gyülekezetet talált, a Hillsong London Budapesten gyülekezetet. Marcellt istenhite nem hagyta cserben és vallja, hogy a melegség és a keresztény hit összeegyeztethető, Isten meg tud áldani azonosneműek alkotta elkötelezett  párkapcsolatot. Az író képzett  coachként, előadóként pedig professzionális támogatást is tud adni a tőle segítséget, tanácsot kérőknek.

Kontakt: Kincses Marcell, marcell.kincses@gmail.com, www.comingoutkonyv.hu , www.twitter.com/marcellkincses

CO_konyv_borito_600x900px

A keresztény homofóbia lélektana

Ehhez a bejegyzéshez elévülhetetlen érdemeket szerzett Szabados Ádám blogposztja, ahol is összeállt nekem valami. Ő egy keresztény lelkipásztor, és valamiért jó sokat blogol a melegekről, nem a megengedésének hangot adva.

Az a benyomásom tehát a cikk alapján, hogy a keresztények homoszexualitás iránti intenzív érdeklődése (fogalmazzunk így) nem a is a homoszexualitásról szól… hanem annak a félelméről, hogy egy – szerintük – bűnt, a rosszat nevezze valaki jónak. Hogy egy tévtanítással belopakodik a sátán a gyülekezetbe. Hogy a végidők jeleként ez maga az antikrisztus tevékenysége (amilyen hangvételű commenttel már meg is találtak… és azóta is foglalkoztatott, hogy ennek a commentnek mi a lélektana) És mindez a szőrborzoló szörnyűség egy olyan bűnön keresztül, amire – mit ad Isten, ezt a véletlent! – ők nem éreznek kísértést. How convenient… Érdekes mód, nem állnak neki „végidők jelei”-zni, amikor szeretetlenséget, vagy a pénz imádatát, vagy szülőknek való engedetlenséget tapasztalnak maguk körül (direkt írtam olyat, amire a Biblia mondja, hogy annak a jele). mert ezt jó eséllyel magukban is észrevehetik és akkor már mindjárt nem jön akkora elánnal a motiváció a blogolásra,a kiprédikálásra… Ez a tét nekik. És ez bizony nem a melegekről szól, ők beleálltak egy hálátlan bűnbak szerepbe, hanem az Ige iránti alázat, a neki való engedelmességről szól ez, amiben viszont nem ők viszik a vásárra a bőrüket… Van erre még egy idevágó magyar közmondás: más f@szával verik a csalánt. Ezért exegetálnak ezerrel. Van ennek egy nagyon elismerésre méltó vetülete, ami a pásztori-tanítói, kapuőrző felelősség, de igazából elveszik a sok bába közt a gyerek: a befogadásra, rehabilitációra váró meleg keresztény, aki nem kapott cölibátusra elhívást, ellenben minden sejtjével vágyik társra, családra, mint bármelyikőnk. Szabados Ádámék, miután jól megírták a blogposztjaikat, elprédikálták prédikációikat, este bebújhatnak a feleségük mellé az ágyba és átölelhetik, akivel házasságot köthettek, mert az alaptörvény megengedte nekik. Reggel egy puszival indíthatják a gyerekeiket útra az iskolába. majd megírják újabb blogposztjaikat arról, hogy a melegeknek hogyan kell helyesen létezniük (felvállalva leginkább sehogy). Nekem meg közben eltelik az életem, amíg ők veszeksznek arról, hogy jöhessenek-e a melegek a gyülekezetbe, vagy sem.

Azt mondják, én nem tartottam ki, feladtam, kompromitálódtam, én a könnyebbik utat választottam, amikor megengedtem magamnak a meleg identitásomat, és nem azok a keresztények, akik nap mint nap harcolnak a azonos nemű vágyaikkal (az angolban ebben a mozgalomban a nyelvhasználattal is tükrözik, h mit gondolnak erről: úgy mondják: SSA-ja van (same sex attraction), mintha egy betegség lenne, hárombetűs rövidítéssel. Azt gondolom, hogy az az „SSA-t tapasztaló keresztény”, aki nem lép ki ebből a paradigmából, az választotta bizonyos értelemben a könnyebbik utat. Megmarad a többségi hangok normatívájában, és beidomul. Elhiszi heteroszexuálisoknak, amit az ő élettapasztalatáról mondanak. Elmagyarazzák neki heterók, hogy ő mit érez, és mit gondoljon arról, amit ő érez. Noha nem más érzi, hanem ő. Ő pedig elhiszi. Mi ez, ha nem a könnyebbik út? Megmaradhat a gyülekezetében, ami nekem a mai napig nagyon hiányzik (noha járok, járhatok már másikba, felvállalt melegként. de az nem ugyanaz. A szellemi családom, ahol felnőttem, kilökött, mint egy rákos szövetet). Nem kell feladnia a kapcsolati hálóját, mert mindenki irgalommal fogja simogatni buksi fejét, (amit a könyvemben arany kalitkának hívok), és támogatják, hogy meneteljen az általuk kijelölt keskeny úton. Ez lenne a nehezebb út?! nem ezt tapasztalalom.

 És most jön, ami összeállt nekem:

Ádámtól idézek: “Két úrnak Jézus szerint nem szolgálhatunk, az ütközés ezért elkerülhetetlen. A rossz hírem pedig az, hogy a hűségünket megpróbáló igazi összeütközés nálunk még csak most kezdődik. Nem a saját nemük felé vonzódó embertársaink ellen harcolunk, hanem éppen értük, valamint a hitünkért és az evangélium igazságáért. A valódi kérdés nem is a homoszexualitás, hanem az, hogy hiszünk-e Istennek. Luthernek szokták tulajdonítani, de ebben a formában egy későbbi szerzőtől származik a sokat idézett gondolat: „Ha leghangosabban és legtisztábban vallom is Isten igazságának minden pontját, csak éppen azt az apró pontot nem, amelyet a világ és az ördög éppen támadnak, akkor nem vallom Krisztust, bármilyen bátran vallom is a kereszténységet. A katona hűsége ott próbáltatik meg, ahol a csata zajlik; ha itt meginog, a többi csatamezőn mutatott állhatatossága puszta menekülés és szégyen számára.”

Azt hiszem, megfejtettem! Egy homofób kereszténynek ez úgy lett, úgy lesz személyes ügy, a melegek ügye, hogy ezek szerint ezen áll, vagy bukik az ő hűsége az Úrhoz. Ha pedig az ő értelmezése szerint hűtlenül bukik, az szégyennel jár. Ergo – az Úrral való kapcsolódás hiányával/ bűnnel/ elkárhozással- UGYANAZZAL- amivel fenyegetik a melegségüket átölelő keresztényeket. Tehát, ahhoz, hogy én ne essek szégyenbe, és jó, hűséges kereszténynek tarthassam magam, valaki másnak kell szégyellnie magát, el kell torlaszolnom az utat azok elől, akiknek a puszta léte kihívás a világom számára. Ha tehát én attól félek, hogy ha hűtlenül bukok és szégyenbe kerülök, azzal bűnt követek el és elfogadhatatlan leszek Istennek, akkor inkább arra tolom át ezt terhet, akitől félek: a magukat elfogadó meleg keresztényekre. Legyenek ők, akik buknak, akik szégyelljék magukat, akik bűnösek legyenek! Nekik kelljen félni, ne nekem!

 A szégyenről pedig van tapasztalásom elég, és reflexióm is, írok is róla nem keveset a könyvben.

Ki hitte volna: ugyanarra a rugóra jár az önelutasító meleg (keresztény) és a homofób keresztény agya, de még inkább a lelke: a megszégyenüléstől, elvetettségtől való félelemre.  És ugyanezzel a megszégyenítéssel operálnak heteró keresztények olyan heteró keresztények felé, akik már mozdulnának az LMBT-k elfogadása felé. Megkérdőjelezik a Jézusba vetett szeretetüket, hűségüket, az Ige iránti hűségüket, rájuk dobják a liberális, vagy egyenesen hitehagyó jelzőket, végsősoron ugyanúgy démonizálják őket, ahogy a melegeket is. Mindezt azért, hogy magukat biztonságban tudhassák, a szégyentől való félelem miatt. Nincs új a Nap alatt. Nem különbözünk. De mindannyiunknak van kegyelem.

Így jó hírem is van: nem kell félni. A teljes szeretet kiűzi a félelmet. Nem kell félni a nem-tudom állapotától, mert elég az Úr. Elég az Ő szeretete. Nem kell félni a meleg keresztényektől, a meleg nem-keresztényektől. De még a saját megszégyenülésedtől sem kell félned. Nem rajtad áll, vagy bukik ugyanis ez a sztori. Isten az Atyja neked is, a meleg kereszténynek is, Neki tartozunk elszámolással. Így lehet merni felvállalni a nem-tudom állapotát is, amiben mégis egész sok minden elférhet, legfőképp az Istenben való bizalmon alapuló örömmel egymás felé való fordulás.

Egy másik kommentelő soraival szeretném zárni, amelyek megérintettek, útravalóul:

“Nem birtoklom az Igazságot, csak ajándékba kapom. Nem kell féltenem az Igazságot, nem kell megvédenem másoktól, mert nem a tulajdonom – minden meglátás (bárhogy is jön) csak ajándék. Olyan, mint a szél – nem tudom, mikor és honnan jön, kitől és hogyan talál meg.

Nem a “biztosan tudom” talaján állok, hanem a vízen járok (a hullámok magasak, néha biztos el is süllyedek, de ott van Krisztus, kiment). Nem látok, csak hiszek; nem tudok, csak remélek.

A végén még az is lehet, hogy mindez biblikus, és a hagyomány is ezt támasztja alá?
Nem tudom.
Csak hiszem(?).”

 Kontakt: marcell.kincses@gmail.com forest-path_002900561

 

Köszi homofób keresztény! Nélküled nem lenne ilyen nagy híre a könyvemnek…

Változtatás nélkül közlöm egy úgynevezett keresztény ember posztját, amely kíséretében osztotta meg a hvg videóinterjú linkjét.  Innen is köszönöm neki az ingyen reklámot.  Szerdán, feb.18-án pedig 11-12h között a Klub Rádióban beszélgetek Lang Györgyivel és Falusi Mariannal, hallgasd!

“Kincses Marcell nincs egyedül. Miközben őt halljuk és látjuk beszélni, az szólal meg rajta keresztül, akit úgy hívják, hogy Sátán. Marcell nem tudja, hogy nem a sajátja az élete, nem sajátjai a gondolatai és mondanivalója, és nem saját tulajdonsága a férfi nem utáni természetellenes vonzódás.Kincses Marcell még nem találkozott Jézus Krisztussal, ez a döntő körülmény az ügyében. Hiába volt ifjúsági lelkész, hiába dolgozott az egyháznak – a Sátánt ez egy cseppet sem zavarja. Vagy régi teremtés valaki – akkor az ördög gyermeke lesz és az ördög beteges természetének valamelyik változatát fogja bírni – Marcell esetében ez a homoszexualitás. Vagy új teremtés valaki – akkor az Isten gyermeke lesz és az Isten egészséges természetét fogja bírni, Jézus Krisztusban. Kincses Marcellből az új teremtés hiányzik – ezt pedig egyedül Jézus Krisztus tud adni neki, ha hittel kéri. Marcellnek nem a homoszexualitás elmúlásáért kell imádkozni, hanem jönni kell Jézus Krisztushoz, bűnként megvallva – nem a homoszexualitást, hanem a Krisztuson kívüli, önálló életét és gondolkodását – és hinni kell, hogy Jézus Krisztusban szabaddá lesz a régi önmagától, aki éppen a fiukat bírja. Lányokat fog bírni, és Istentől kap egyetlen lányt – és boldog férfi lesz . Marcell száján keresztül megszólalnak a tanítói is – őket is halljuk az ő szavaiból, akik maguk sem ismerik az igazságot, így másoknak is csak a saját bolondságát adhatják tovább. “Meszelt sírók” az ilyen tanítók, maguk sem lépnek be az Isten országába, másokat is – mint Kincses Marcellt például – megakadályozzak belépni. Végezetül pedig: “ami lehetetlen az embernek, lehetséges az Istennek”.”