leszbikus címkével jelölt bejegyzések

LMBT történeti hónap februárban

Abból is ajánlok 3 programot:

Feb 9. Istennek adott idő – a jelen pillanat megélése, Mozaik meleg keresztény közösség alkalma

https://www.facebook.com/events/556862377804994/

 

Feb 13.  Melegellenes-e Isten? Dafydd Job lelkész előadása

https://www.facebook.com/events/965011310251032/

Metszetek: kereszténység és meleg identitás Metszetek: kereszténység és meleg identitás, Feb 22

https://www.facebook.com/events/1543657809285069/

a többi program itt az események alatt:

https://www.facebook.com/lmbttortenetihonap/events

Első filmvetítés

Az első filmvetítés, ott leszek. Erősen létszámkorlátos, ha jönnél, írj privát üzenetet a film oldalán a készítőknek (nem én olvasom) –>  https://www.facebook.com/isten.egyutt.orul.velem?fref=ts

Istenegy

Aki nekem írna: marcell.kincses kukac gmail.com

Matthew Vines előadás a Google-nál

Matthew Vines sokszor kerül elő itt a blogon és a Coming Out Könyvemben is. Sejtem, hogy sokan szeretnének több infóhoz jutni, hogy a Biblia, egy elkötelezett keresztény hogyan tud jól viszonyulni a homoszexualitáshoz, konkrétan LMBT testvéreikhez. Jó ilyen vizuális élményekhez jutni, ilyen lesz a dokumentumfilmem is: Isten együtt örül velem – címmel. Keresztények a melegekért

Elérhetőségem:  marcell.kincses@gmail.com

12 pont alapvetés keresztényeknek melegtémában

Most, hogy közeledik a Pride és találkoznak keresztények az LMBT témával, szeretném a kölcsönös párbeszédet megalapozni néhány gondolattal.

1. Azt sejtem, ha igazán őszinte vagy, keresztényként nem azért ellenzed a homoszexualitást, mert te azt olvasod ki a Bibliából, hanem mert zsigeri undort érzel a homo-szex gondolatától, annak is a férfi változatától. A “leszbizés” már egész más megítélés alá esik nálad, megint csak, zsigeri alapon. Jogod van azt érezni, amit érzel, de legyél fair, és tegyél különbséget: neked nem elvont teológiai aggályaid vannak a témával, hanem zsigeriek. Ott is keresd hát ennek a kérdésnek a feloldását!

2. Te heteroszexuálisként nem azért vonzódsz az ellenkező nemhez, mert ezt olvastad ki a Bibliából, hogy Isten Évát teremtette Ádámnak, akkor neked is ez a dolgod. Azért vonzódsz az ellenkező nemhez, mert az ellenkező nemhez vonzódsz. Pont. Nem kellett hozzá  igazolást keresned a Bibliából. Nem érdem, és nem szégyen. Állapot.

3. Én melegként sosem választottam a melegségemet, se nem döntöttem úgy, hogy “Isten ellen így fogok lázadni”.  Nem érdem és nem szégyen. Állapot.

4. Te sem választottad a heteroszexualitásodat, így lettél összerakva, semmit nem tettél érte, és senki nem kéri tőled, hogy tegyél ellene.

5. Ha neked azt mondanák, a (hetero)szexuális orientációd még nem bűn, de azt megélni (értsd: szerelmesnek lenni egy ellenkező neműbe, majd vele családot alapítani) már az, akkor mit szólnál?

6.  Ha te megpusztulnál a gondolattól, hogy ha eltiltanának a saját család, esküvő,  intimitás, meghitt otthon gondolatának is a jogától, és azt kínálnák neked, hogy szingliként élj életed végéig, és a gyülekezet legyen a családod, mit csinálnál?

7. Heteroszexuális keresztényként az a furcsa véletlen helyzet állt elő, hogy nulla, zéró, niente kísértést érzel a homoszexuális “tett elkövetésére”. Milyen bátor dolog is tőled, hogy semmihez nem ragaszkodsz ilyen következetesen a Biblia szövegéből, mint ehhez a vélelmezett tiltáshoz…

8. Ha ellenzed a melegházasságot, akkor neked nem ajánlom, hogy megházasodj egy  veled azonos neművel. Nem lennétek hosszútávon boldogok, szerintem ne tedd!

9. Ha a “keresztény hagyomány” nevében van bajod a melegek egyenlő jogainak elismertetésével, akkor mit gondolsz a rabszolgatartásról, a többnejűségről, a halálbüntetésről, faji alapon történő szegregációról, a nők fejének kendővel való elfedéséről, és még sorolhatnám? Ezeknek is hosszú évszázados biblikus hagyománya volt.

10. Ha attól félsz, hogy Isten neve megszégyenül azzal, ha te befogadod az LMBT testvéreidet, emberi méltóságukért kiállsz, akkor szeretném, ha tudnád, hogy ezzel már elkéstél, mert már megszégyenült, amikor Isten nevében gyűlölködtél mindenki szeme láttára.

11. Szeretném ha tudnád, hogy ha úgy érzed, a keresztény gyülekezetedben megszégyenítenének, elutasítanának téged, ha kiderülne rólad, hogy úgy viselkedtél egy meleg emberrel, meleg párral, ahogyan bárki mással is viselkednél: szeretettel, tisztelettel, akkor abban a gyülekezetben baj van. Nem kicsi.

12. Ha keresztényként azt hajtogatod a meleg-téma kapcsán, hogy Isten nem csak szeretet, hanem szent és igazságos is, akkor javaslom, kerülj tisztába azzal, hogy Isten szentsége és igazságossága Krisztus váltsághalálában teljesedett be, nem pedig a te igyekezetedben, hogy farizeusabb legyél a farizeusnál a melegek felé. Mi lenne, ha Istenre bíznád ezt a kérdést, és megmaradnál te is annak, aki vagy: Jézus vérén megváltott bűnös, Aki mégis szentnek hív téged és engem?

Sőt, csatlakozz a Keresztények a Melegekért csoporthoz!

ugróiskola

 

A Coming Out Könyv megvásárolható magyarul, angolul!

 

Tréning Konferencia Jún. 11-13.

Matthew Vinesék nem tétlenkednek, 3 napos meleg keresztény tréning konferencia lesz sok jó előadással, és live streamben lesz követhető élőben, illetve hamarosan utána publikálják a videófelvételeket.

http://www.reformationproject.org/atlanta-conference-schedule

Aki kedvet érez magában, hogy letolmácsolja az előadásokat magyarra, az írjon nekem, elküldöm a tolmácsbeosztást, mert már ilyenünk is van! 🙂  marcell.kincses@gmail.com

Keresztények a melekegért” Projektünk is lelkesen halad, duzzadunk létszámban és még mindig lehet csatlakozni, elsősorban heteró keresztényeket várunk. Ld. előző poszt.

Az első felvétel, és a többi a feltöltő videói között lesz található

5 másodperces tanítás

156395522.2qWsq4wy

Elreflektálgattam egy mai pár másodperces epizódon, ami történt és egészen gazdag tanulások jöttek ki belőle. Íme az epizód: szemerkélő eső ellenére kimentem Madárral futni, mert mindkettőnknek volt kedve. És ahogy haladok a Victor Hugo utcán, Madárt pórázon vezetve, elhagyva a közeli kis játszóteret és parkot, ahogy haladunk, épp előttünk egy arasznyira a földtől repült át a kocsi alól a járdán keresztül a falnak ütközve egy fészkét láthatóan frissen elhagyott széncinege fióka. Egykedvűen landolt a kis fenekén a fal mellett és nézett rám. Azonnal megálltam, ahogy észleltem őt, és közben azonnal ki is hallottam az utcazajból a hangosan nyitnikékező felnőtt cinegét. És ahogy szemléltem a fiókát, gyakorlatilag azonnal leszűrtem magamban a következtetést, hogy ő egy egészséges, fiatal fióka, faroktollai is félig kinőttek már, és hát, ez a május, teljesen jellemző jelenség, hogy ilyenkor hagyják el az énekesmadárfiókák a fészkeiket. A szülők közben hangosan, egyértelműen csipogtak a közelben, noha nem láttam őket, de nem is kerestem őket a tekintetemmel.

Tulajdonképpen aggódhattam is volna ezért a fiókáért. Ja, és szinte biztos, hogy el tudtam volna kapni. Az imént koppant a falnak, ha nem is erősen, hiszen a földről startolt és kb egy métert repkedhetett a járda egyik végétől a másikig, a falig. Az a koppanás (amit láttam), maximum a kis kedvét ronthatta el, de ahogy így szemléltem, arra jutottam, hogy ez a fióka tök okés, és rendben is lesz az én közbeavatkozásom nélkül. Eszembe jutott ugyanis, hogy megfogjam és legalább az utca másik oldalára vigyem, a parkba, ahonnan valószínűleg egyébként érkezhetett és ahonnan a szülők hangját is hallottam. Éppenséggel nem veszélytelen az a hely, ahol éppen volt. egy nyílt járdán a falnál, szolídan szemerkélő esőben, a belvárosnak egy valamelyest zöld részén. De nem. Néhány másodpercig tartott ez az epizód, talán 4-5 másodpercig, és mentem is tovább ebemmel, otthagyva őt, ahol volt. Most estére ért meg bennem, hogy ez mennyire rólam szól, ez az észlelésem. Hogy én vagyok az a fióka. És én vagyok az is, aki most viszonyulok magamhoz ebben a képben. Hogy az elmúlt hónapokban bizony éltem meg ilyen nekirugaszkodás utáni koppanásokat, ahogy készültem egy új világot meghódítani, nem is egyet. A fal adta a másikat, és bizony ültem a kis seggemen. Sajnálgattam magam, összehoztam egy kis megfázást, és attól még szarabbul éreztem magam, de aztán meggyógyultam és újra kerek volt a világ. ott ülök talán még mindig a falnál, de nem kérdés, hogy ha akarok, “el tudok repülni”. Nincs más bajom, mint hogy kicsit elvette a kedvem az a néhány kudarc, de most már újra jól vagyok. és tudom, hogy képes és alkalmas vagyok. Az a pillanat, amikor ott a Victor Hugo utcában elfordultam a kis cinege barátomtól, hogy folytassam utamat, pontosan az alatt a néhány másodperctöredék alatt zajlott le a legfontosabb, amire érdemes most a figyelmem irányítanom: hogy nem volt kétségem affelől, hogy a kis fióka rendben lesz. eső ide, koppanás oda, rendben lesz! Nem kell őt megmentenem, se kisegítenem, nincs szüksége rám. És tőlem ez nagy szó, hisz tinédzserkoromban ornitológus akartam lenni, és a mai napig imádom a madarakat. hogy van bizalmam az ő képességében, hogy visszarepül a parkba, megtalálják a szülei, akik igazából sosem vesztették el, hisz ott voltak végig.

Ez alapvetően rólam szól ebben a parabolában, és olyan jó átölelni ezt a tudást, mert ezt hívják önbizalomnak. Akkor tudni, hogy rendben leszek, amikor még nem tündököl a siker, hanem épp az orientációmat keresem egy koppanás után fenekemen csücsülve. Itt történik a tanulás. Itt mutatkozik meg a tartalék. és azt hiszem a spirituális szinteket kapargatja ez a “szülők hívó csiripelése” a képemben, hogy tudom és érzem, Isten sosem tévesztett szem elől és végig itt van velem. Mélyen megnyugatató érzés most tudnom, hogy tudom, hogy rendben leszek. 

A szenvedés teológiája, hatása az LMBT elfogadásra II/1.

Érik egy ideje bennem ez a gondolat. Azt látom, hogy az LMBT-k gyülekezeteinkbe való befogadása, illetve a róluk való keresztény gondolkodás egyre inkább szélesebb gondolati kontextust kíván, másról -is- van szó, nem csak a “meleg ügyről”, hanem a teljes spektrumú élet-környezetről, amibe befogadást kér az LMBT, amiben létezni kíván. Tudniillik narratívát keres magának a heteró keresztény, amikor beengedi az elméjébe a gondolatot, hogy hogyan is tudja a ezt a számára új paradigmát működtetni, hogy itt van valaki, aki láthatóan keresztény, és láthatóan meleg. Értsd: eddig egyféleképpen vélekedett a melegekről, és most itt van egy húsvér ember, és miatta, érte valami másra van szükség, már nem működik az, ahogyan eddig gondolkoztam a kérdésről. A kérdés végsősoron, hogy mi az a legközelebbi hasonlat, amit talál magának az egyszeri heteró hívő, amikor LMBT-kre gondol. “ez a helyzet olyan, mint…”, “ezek az emberek olyanok, mint  … amivel már találkoztam és kezdtem valamit a helyzettel, most is ezt fogom lépni, mert ez tűnik a legközelebbi, leginkább hasonlító, már működő megoldási útnak, aztán meglátjuk, mit lép”. Így tanulunk végsősoron, így konstruáljuk világunkat, gyerekkortól kezdve. Ezért különösen fontos a közelség, a megismerés, és ebben bizony az LMBT-knél látom a kezdőlépés megtételének szükségességét: a dialógus apropója tudniillik az, hogy vagyunk, létezünk, mi melegek, leszbikusok, biszexuálisok, transzneműek. De milyenek is vagyunk? Nekünk kell bemutatnunk magunkat, mert ha nem mi tesszük, megteszi helyettünk, a nevünkben más.

865546_orig

Amiről ténylegesen írni akartam, az az, hogy hogyan jön be a képbe az emberi szenvedésről alkotott képünk, teológiánk, amikor az LMBT-k befogadásáról szóló, éppen születő narratíva gellert kap, félrecsúszik. Ez az én értékítéletem nyilván, amikor ezt mondom, hogy ez ilyenkor félrecsúszás. Mi történik ugyanis? Akár heterók, akár LMBT hívők (side B) finomabban szólva: kínálhatják ezt az utat, erősebben szólva: kényszerítik az LMBT-t – adott esetben magukat -, hogy a nemi identitásával, szexuális orientációjával, most hogy elmondta, gyakorlatilag ne csináljon semmit: ne akarjon magának párt, családot, maradjon élete végéig egyedülálló, ne élje meg a szexualitást. Több okból el lehet érkezni ehhez a következtetéshez, és nem állítom, hogy nincsen konstruktív, egészséges módja annak, ahogyan elérkezik valaki ehhez a meglátáshoz, de az a sanda gyanúm, hogy van itt egy szempont, ami mélyebb vizsgálatot érdemel.  Ha tudniillik úgy érkezik el valaki ehhez a következtetéshez, ha a nem-heteroszexuális orientációt, vagy nem-cisz (hanem transz) nemi identitást “rendetlennek” nem validálhatónak ítéli, de belátja, hogy ez nem megváltoztatható, és nem is vádolja ezzel a döntéssel az érintett hívőt, de attól a döntéstől szigorúan eltanácsolja, hogy ő megengedhesse magának, hogy vágyát beteljesítse, bármilyen módon, és akkor szembe találkozik azzal, hogy ez vélhetően beteljesületlenséget jelent, és nem kis mértékű szenvedést az LMBT-nek. Itt jön be tehát a kérdés, hogy mi a teológiánk a szenvedésről. Mit gondolunk arról, hogy mi a dolgunk a szenvedéssel. Ha úgy keretezi valaki ezt a kérdést (azt a narratívát konstruálja), hogy “e világon nyomorúságunk van, mindenkinek van keresztje, amit hordoznia kell, a szenvedés e világon elkerülhetetlen, de majd Isten a mennyben megjutalmaz, ajánld fel Istennek a szenvedéseid!”

Pontosan nem tudja, hogy mi ez az LMBT téma, de az a biztos, ha nincs vele dolgunk. Ha úgy csinálunk, mintha nem létezne, a legközelebbi ilyen megoldási út pedig: ne élje meg, ne látszódjon, ne legyen vele dolgunk! Legyen továbbra is aranyos magánember, munkavállaló a munkahelyén, gyülekezeti tag a gyülekezetben, vásárló a boltban, adófizetője az államnak, kutyájának kutyatartója, egyszóval, legyen minden tekintetben elfogadható, rendes polgár, csak ne akarjon társának társa lenni, férjének férje lenni, feleségének felesége lenni, gyermekének apja, anyja lenni, unokájának nagyszülője lenni, szerelmének szerelme lenni. Az ne akarjon lenni! Máris látjuk, ez nem a homo-szexről szól, nem arról szól, amit minden ember a hálószoba intimitásában tesz, ez a szociális értelemben megélt emberi megtapasztalásról szól, ami nyilván következik a homoszexualitásból, mint ahogy a hetero-szexnek, heteroszexualitásnak is következménye, látható jele van a társadalomban, senki nem a “négyfalközött” éli az életét, aki tartozik valakihez, az a négy falon túl is hozzá tartozik.

Amikor Isten megteremtette a világot, mindenre azt mondta, hogy “jó”, vagy “igen jó”. Amikor megteremtette az embert, Ádámot, először olvassuk a termetéstörténetben, hogy Isten valamire azt mondta, hogy nem jó. Először olvassuk azt, a bűneset bekövetkezte előtt(!), hogy az Isten tökéltes keze alkotására “hátradőlve ránéz”, és azt mondja, valami nem nem stimmel, valami nem jó. Nevezetesen “nem jó az embernek egyedül lenni”. Ez az első alkalom, hogy Isten maga nyilatkozik úgy, és ezt azóta is minden ember érzi a lelkében, fájdalmasan egyetértve – én biztosan -, hogy nem jó az embernek egyedül lenni. Heteró keresztények mégis azt mondják, hogy az LMBT, az élje le az életét egyedül. Ne akarjon társat,  ne akarjon megélni szerelmet, társhoz tartozás intimitását, családot, ahol szeretetben megöregedhet. Akibe egy csepp empátia szorult, az átérezheti, hogy micsoda szenvedésre kap valaki “meghívást”, aki ezt a gondolatot egy percig is komolyan gondolja. Búcsúzz el annak a reményétől is, hogy valaha lehet valakid, akit a tiédnek nevezhetsz, és aki az övének nevezhet téged. Neked nem jár “segítőtárs, hozzádillő”. Halljuk máris ebben a “hozzádillőben” a keserédes iróniát? Nagyon is van ugyanis a melegeknek hozzájuk illő segítőtárs: egy másik meleg… És bármilyen hihetetlen, ez történik is, ez van, ez tény a világban, egymásra találnak melegek. Mégis, egyesek úgy döntenek, hogy ezt nem validálják. Ez nem illik bele az ő narratívájukba. Szeretném ezen a ponton iderakni azt is, hogy pontosan a teremtéstörténetben Ádám nem arra csodálkozik rá Évában, hogy mennyire csodálatosan más, mint ő – amivel érvelni szoktak – hanem pont, hogy mennyire hozzá hasonló: “ez már csontomból való csont, testemből való test” – mondja. Homofóbok ilyenkor szeretik a kretén “egysorosukat” bedobni, hogy Isten Ádám és Évát, és nem Ádám és Bélát teremtett. Nos, én azt olvasom ki a teremtéstörténetből, hogy Ádám megörül a hozzá hasonló társnak, akit Istentől kap ajándékba, mert Isten szerint sem jó neki egyedül lennie.

A következő posztban bontom ki, hogy mi is a következménye a torz szenvedés-teológiának.

 

 

Szexuál-etika teológia-professzor erős előadása, magyarul tolmácsolva

Már az első 60 másodperc is erős, és a többi is nagyon jó:  “én vagyok azon keresztény vallási vezetők egyike, akik létrehoztuk azt a vallásos világot, amiben szülők, mint Rob és Linda, reagálnak arra a hírre, amikor fiúk előbújik nekik; és kudarcot vallottunk.”

“Hogy jutottunk odáig, hogy egy hívő ember azt gondolja, hogy a Krisztusban való hitének a leghűségesebb megnyilatkozása az, ha kitagadja a meleg gyermekét, és a saját halálos ágyán, az őt meglátogató fiáról a kórházi nővérnek azt mondja, hogy sosem volt ilyen nevű fiam?”

 

több videó, itt, 2015.02.21-i eseményeknél kell keresni. Illetve, része a Reformation Projectnek. Gushee említett könyve a Changing our mind, megrendelhető.

Amúgy erről blogolt már a magyar lelkész is: https://revalve.wordpress.com/2015/01/31/vegso-vizvalaszto/

magyarul, AMR fájlok

https://www.dropbox.com/sh/70kfbcs8e99c64o/AABLINm5F107W2HUl4cABoBCa?dl=0

vagy itt, hallgatható, letölthető mp3

http://yourlisten.com/marcellkincses_tw/hang021day1

http://yourlisten.com/marcellkincses_tw/david-gushee-2-2

http://yourlisten.com/marcellkincses_tw/david-gushee-33

Oszd meg!

..uh, elkezdtem ezt is nézni, nagyon jó 🙂 ötödik generációs pünkösdi lelkipásztor, Nashville-ből, a Bibliaöv közepéből, frissen bejelentette, hogy a gyülekezete megváltoztatja az álláspontját, és ezután befogadja LMBT testvéreit:

Stan Mitchell levezeti, hogy már az Apcselben is végig volt arra precedens, tanulási folyamat, hogy a Szentlélek hogyan ad friss szemeket, amivel a bibliai szakaszokat olvassuk. “how often do we say, “the Bible says…” the Bible never says, the Bible reads”.
 “a korai egyház, kizárólag zsidó keresztények, ugye, meg voltak győződve, hogy az emberek 99.8%-a nem kap üdvösséget, ti. pogányok…. méghozzá azért, akinek születtek…” döbbenetes párhuzamot von az LMBT-kel. Pétert végigvezeti az Úr a neki adott látomása kapcsán, hogy “ne mondd utálatosságnak és tisztátalannak, amit én megtisztítottam”- később meg, amikor nagy nehezen felismerik, hogy nem kívülállók, hanem testvérek, befogadhatók, DE akkor kelljen testileg zsidóvá válniuk, sabbat, körülmetélés stb…. megintcsak, nem kell. maradhatnak azok, aminek születtek…

marcell.kincses@gmail.com

www.undergroundbolt.hu/coming-out-konyv 

 

Vicky Beeching előadás letolmácsolva

Ez az előadás nagyon tetszett, és legyen végre lány hanganyag is magyarul, íme a 2015.01.8-11. GCN Conference előadása, Vicky Beeching, teológus, nemzetközi dicsőítésvezető, előadó.

http://gcnconf.com/watch

http://livestream.com/GCNconf/2015-vicky-beeching-session-3/videos/73403021

tolmácsolt hanganyag:

http://yourlisten.com/marcellkincses_tw/gcnconf-vicky-beeching-1

http://yourlisten.com/marcellkincses_tw/vicky-beeching-2

http://yourlisten.com/marcellkincses_tw/vicky-beeching-33