meleg címkével jelölt bejegyzések

Lennél meleg, csak egy hétig? #7naposkihívás elstartolt! Csatlakozz!

Bemutató1

 

Egy részlet a Coming Out Könyvből, ami ihletett a “7 Napos Kihívás” (#7NK) meghirdetéséhez:

“Míg a heterók számára a társadalom jól kitaposott  utat kínál  arra,  hogy mi  lehet  a továbblépés a bulis fiatal  évekből,  vagyis mindenki támogatja, hogy megtalálja emberünk a párját, együtt éljenek, összeházasodjanak, gyerekeket neveljenek, majd  nagyszülők  legyenek,  addig  a  melegeket  nem várja  tárt  karokkal  senki,  amikor  el akarnának indulni  ezen az úton. Innentől kezd tehát  szorítani  a cipő. Egy pár,  egy család ugyanis látható a társadalomban. Senki nem arra kíváncsi, hogy mit csinálnak az ágyban, de  ez szintén igaz a heterókra. Attól, hogy kifejezik az utcán, hogy ők összetartoznak, attól még nem  kötik  senkinek  az  orrára,  hogy  mit  csinálnak  a  hálószobában.  Ezért  tökéletesen nonszensz az az érv, amit szeretnek puffogtatni homofóbok: „nincs semmi bajom velük, amíg a négy fal között csinálják.” Mit is? Amit ők megengednek maguknak egy padon a parkban, a metrón, a postán, családi ebéden, vagyis bárhol és mindenhol megmutathatják, hogy ők egy pár, egy család, addig ezt melegeknek nem engednék meg. Senki nem beszél dugásról!  Bele se gondol egy heteró, hogy milyen lenne, csak egy hétig, egyetlen egy hétig úgy kellene élnie a párjával a nyilvános közegben, hogy semmilyen módon nem fejezheti ki, hogy szeretik egymást és összetartoznak! Ez a legtöbb meleg valósága még Magyarországon, egy életen át.”

(Kincses Marcell: Coming Out Könyv, 63.o.)

A 7 Napos Kihívás tehát heteró pároknak szól és négy feladatból áll:

1. Az elkövetkező 7 napban viselkedj úgy a pároddal közterületen, bkv-n, hivatalban, étteremben, ismerősök előtt, stb., ahogyan szerinted tennéd, ha párod veled azonos nemű lenne! Beszélj úgy róla a távollétében a munkahelyeden, hivatalokban, gyülekezetben, családban stb. ahogyan tennéd, ha azonos nemű párod lenne! Mindent megtehetsz, amit szerinted megengednél magadnak, ha leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű vagy queer lennél. Senki nem korlátoz, egyedül Te saját magadat. #7naposkihívás

2. Facebookon, egyéb profiljaidon állítsd be a profilképedhez a “#7NK” picbadge-et a hét nap alatt! (kattints rá!) Posztolj facebookon,  blogodon, twitteren, tumblr-en stb. képet, videót a megélésedről a #7NK #7naposkihívás hashtagek használatával!

3. A hetedik nap végén ünnepelj a pároddal: menjetek el egy romantikus vacsorára, érezzétek jól magatokat, hisz megérdemlitek! 🙂 #7naposkihívás

4. Töltsd ki ezt a visszajelző lapot, adj visszajelzést arról, hogy miért vettél részt benne, milyen volt megélni ezt a 7 napot, és oszd meg barátaiddal az élményedet!

Ha ajánlanád másnak is, közösségi médiában a posztodban használd a #7naposkihívás hashtaget! Csatolhatod hozzá a #keresztényekamelegekért taget is! Rólunk többet ITT találsz.

Visszajelző űrlap: http://goo.gl/forms/57DM6ag1Ux

Ez a kezdeményezés abban szeretne segíteni, hogy láthatóvá tegyen egy társadalmi  problémát, és többen belegondoljanak, hogy milyen magától értetődő szabadsága van egy heteró párnak arra, hogy fesztelenül önmaguk legyenek, és milyen lehet vajon, csak egy hétig valaki más bőrébe bújni. Ahol legjobb esetben is, mindig átgondolod, hogy most megcsókolhatod-e a párod, vagy megfoghatod-e a kezét, elmondod-e a munkahelyeden a kávészünetben, hogy kivel voltál a hétvégén színházban. Itt most igazi tét nélkül tapasztalhatja meg egy heteró pár, hogy milyen lehet melegnek lenni, legalábbis annak az élettapasztalatnak azt a szeletét, amit  szociális lényként, állampolgárként a társadalomban megélünk. Az erről való párbeszéd oldhatja az előítéleteket, és segíthet eljutni addig a végcélig, ami nyilván az lenne, hogy a 7 Napos Kihívás egyáltalán ne jelentsen kihívást senkinek, és az általad és általam, mindannyiunk által közösen létrehozott társadalmi elfogadottság okán egy meleg pár is ugyanazt megengedhesse magának, amit Te heteróként természetesnek veszel!

Azzal, hogy részt veszel a 7 Napos Kihívásban,

  • egy gesztust teszel a meleg barátaid felé, és olyan párbeszédet generálhatsz magad körül az ismerősi körödben, ami konstruktívan előre viszi a melegek ügyét.
  • Segíthetsz rámutatni, hogy a homoszexualitás szociális értelemben – ahogyan értelme és helye van róla beszélni a többségi társadalomban – nem a szexről szól, hanem minden másról. Hiszen amikor Te heteróként bemutatod a szüleidnek, barátaidnak a párodat, ti sem a nemi életetekről fogtok beszélni, hanem minden másról.
  • Nem utolsósorban, gazdagíthatod a saját párkapcsolatod mélységét is egy olyan megtapasztalással, amiben sok minden kijöhet: hogyan is álltok az egymás és önmagatok  iránti tisztelettel, bátorsággal, mit kezdetek a szorongással, hogyan álltok ki egymásért és önmagatokért – csak hogy néhány gondolattal inspiráljalak, és ehhez csak 7 napot kell invesztálnod az életedből.

 

Állod a kihívást?

 

Tréning Konferencia Jún. 11-13.

Matthew Vinesék nem tétlenkednek, 3 napos meleg keresztény tréning konferencia lesz sok jó előadással, és live streamben lesz követhető élőben, illetve hamarosan utána publikálják a videófelvételeket.

http://www.reformationproject.org/atlanta-conference-schedule

Aki kedvet érez magában, hogy letolmácsolja az előadásokat magyarra, az írjon nekem, elküldöm a tolmácsbeosztást, mert már ilyenünk is van! 🙂  marcell.kincses@gmail.com

Keresztények a melekegért” Projektünk is lelkesen halad, duzzadunk létszámban és még mindig lehet csatlakozni, elsősorban heteró keresztényeket várunk. Ld. előző poszt.

Az első felvétel, és a többi a feltöltő videói között lesz található

5 másodperces tanítás

156395522.2qWsq4wy

Elreflektálgattam egy mai pár másodperces epizódon, ami történt és egészen gazdag tanulások jöttek ki belőle. Íme az epizód: szemerkélő eső ellenére kimentem Madárral futni, mert mindkettőnknek volt kedve. És ahogy haladok a Victor Hugo utcán, Madárt pórázon vezetve, elhagyva a közeli kis játszóteret és parkot, ahogy haladunk, épp előttünk egy arasznyira a földtől repült át a kocsi alól a járdán keresztül a falnak ütközve egy fészkét láthatóan frissen elhagyott széncinege fióka. Egykedvűen landolt a kis fenekén a fal mellett és nézett rám. Azonnal megálltam, ahogy észleltem őt, és közben azonnal ki is hallottam az utcazajból a hangosan nyitnikékező felnőtt cinegét. És ahogy szemléltem a fiókát, gyakorlatilag azonnal leszűrtem magamban a következtetést, hogy ő egy egészséges, fiatal fióka, faroktollai is félig kinőttek már, és hát, ez a május, teljesen jellemző jelenség, hogy ilyenkor hagyják el az énekesmadárfiókák a fészkeiket. A szülők közben hangosan, egyértelműen csipogtak a közelben, noha nem láttam őket, de nem is kerestem őket a tekintetemmel.

Tulajdonképpen aggódhattam is volna ezért a fiókáért. Ja, és szinte biztos, hogy el tudtam volna kapni. Az imént koppant a falnak, ha nem is erősen, hiszen a földről startolt és kb egy métert repkedhetett a járda egyik végétől a másikig, a falig. Az a koppanás (amit láttam), maximum a kis kedvét ronthatta el, de ahogy így szemléltem, arra jutottam, hogy ez a fióka tök okés, és rendben is lesz az én közbeavatkozásom nélkül. Eszembe jutott ugyanis, hogy megfogjam és legalább az utca másik oldalára vigyem, a parkba, ahonnan valószínűleg egyébként érkezhetett és ahonnan a szülők hangját is hallottam. Éppenséggel nem veszélytelen az a hely, ahol éppen volt. egy nyílt járdán a falnál, szolídan szemerkélő esőben, a belvárosnak egy valamelyest zöld részén. De nem. Néhány másodpercig tartott ez az epizód, talán 4-5 másodpercig, és mentem is tovább ebemmel, otthagyva őt, ahol volt. Most estére ért meg bennem, hogy ez mennyire rólam szól, ez az észlelésem. Hogy én vagyok az a fióka. És én vagyok az is, aki most viszonyulok magamhoz ebben a képben. Hogy az elmúlt hónapokban bizony éltem meg ilyen nekirugaszkodás utáni koppanásokat, ahogy készültem egy új világot meghódítani, nem is egyet. A fal adta a másikat, és bizony ültem a kis seggemen. Sajnálgattam magam, összehoztam egy kis megfázást, és attól még szarabbul éreztem magam, de aztán meggyógyultam és újra kerek volt a világ. ott ülök talán még mindig a falnál, de nem kérdés, hogy ha akarok, “el tudok repülni”. Nincs más bajom, mint hogy kicsit elvette a kedvem az a néhány kudarc, de most már újra jól vagyok. és tudom, hogy képes és alkalmas vagyok. Az a pillanat, amikor ott a Victor Hugo utcában elfordultam a kis cinege barátomtól, hogy folytassam utamat, pontosan az alatt a néhány másodperctöredék alatt zajlott le a legfontosabb, amire érdemes most a figyelmem irányítanom: hogy nem volt kétségem affelől, hogy a kis fióka rendben lesz. eső ide, koppanás oda, rendben lesz! Nem kell őt megmentenem, se kisegítenem, nincs szüksége rám. És tőlem ez nagy szó, hisz tinédzserkoromban ornitológus akartam lenni, és a mai napig imádom a madarakat. hogy van bizalmam az ő képességében, hogy visszarepül a parkba, megtalálják a szülei, akik igazából sosem vesztették el, hisz ott voltak végig.

Ez alapvetően rólam szól ebben a parabolában, és olyan jó átölelni ezt a tudást, mert ezt hívják önbizalomnak. Akkor tudni, hogy rendben leszek, amikor még nem tündököl a siker, hanem épp az orientációmat keresem egy koppanás után fenekemen csücsülve. Itt történik a tanulás. Itt mutatkozik meg a tartalék. és azt hiszem a spirituális szinteket kapargatja ez a “szülők hívó csiripelése” a képemben, hogy tudom és érzem, Isten sosem tévesztett szem elől és végig itt van velem. Mélyen megnyugatató érzés most tudnom, hogy tudom, hogy rendben leszek. 

A szenvedés teológiája, hatása az LMBT elfogadásra II/1.

Érik egy ideje bennem ez a gondolat. Azt látom, hogy az LMBT-k gyülekezeteinkbe való befogadása, illetve a róluk való keresztény gondolkodás egyre inkább szélesebb gondolati kontextust kíván, másról -is- van szó, nem csak a “meleg ügyről”, hanem a teljes spektrumú élet-környezetről, amibe befogadást kér az LMBT, amiben létezni kíván. Tudniillik narratívát keres magának a heteró keresztény, amikor beengedi az elméjébe a gondolatot, hogy hogyan is tudja a ezt a számára új paradigmát működtetni, hogy itt van valaki, aki láthatóan keresztény, és láthatóan meleg. Értsd: eddig egyféleképpen vélekedett a melegekről, és most itt van egy húsvér ember, és miatta, érte valami másra van szükség, már nem működik az, ahogyan eddig gondolkoztam a kérdésről. A kérdés végsősoron, hogy mi az a legközelebbi hasonlat, amit talál magának az egyszeri heteró hívő, amikor LMBT-kre gondol. “ez a helyzet olyan, mint…”, “ezek az emberek olyanok, mint  … amivel már találkoztam és kezdtem valamit a helyzettel, most is ezt fogom lépni, mert ez tűnik a legközelebbi, leginkább hasonlító, már működő megoldási útnak, aztán meglátjuk, mit lép”. Így tanulunk végsősoron, így konstruáljuk világunkat, gyerekkortól kezdve. Ezért különösen fontos a közelség, a megismerés, és ebben bizony az LMBT-knél látom a kezdőlépés megtételének szükségességét: a dialógus apropója tudniillik az, hogy vagyunk, létezünk, mi melegek, leszbikusok, biszexuálisok, transzneműek. De milyenek is vagyunk? Nekünk kell bemutatnunk magunkat, mert ha nem mi tesszük, megteszi helyettünk, a nevünkben más.

865546_orig

Amiről ténylegesen írni akartam, az az, hogy hogyan jön be a képbe az emberi szenvedésről alkotott képünk, teológiánk, amikor az LMBT-k befogadásáról szóló, éppen születő narratíva gellert kap, félrecsúszik. Ez az én értékítéletem nyilván, amikor ezt mondom, hogy ez ilyenkor félrecsúszás. Mi történik ugyanis? Akár heterók, akár LMBT hívők (side B) finomabban szólva: kínálhatják ezt az utat, erősebben szólva: kényszerítik az LMBT-t – adott esetben magukat -, hogy a nemi identitásával, szexuális orientációjával, most hogy elmondta, gyakorlatilag ne csináljon semmit: ne akarjon magának párt, családot, maradjon élete végéig egyedülálló, ne élje meg a szexualitást. Több okból el lehet érkezni ehhez a következtetéshez, és nem állítom, hogy nincsen konstruktív, egészséges módja annak, ahogyan elérkezik valaki ehhez a meglátáshoz, de az a sanda gyanúm, hogy van itt egy szempont, ami mélyebb vizsgálatot érdemel.  Ha tudniillik úgy érkezik el valaki ehhez a következtetéshez, ha a nem-heteroszexuális orientációt, vagy nem-cisz (hanem transz) nemi identitást “rendetlennek” nem validálhatónak ítéli, de belátja, hogy ez nem megváltoztatható, és nem is vádolja ezzel a döntéssel az érintett hívőt, de attól a döntéstől szigorúan eltanácsolja, hogy ő megengedhesse magának, hogy vágyát beteljesítse, bármilyen módon, és akkor szembe találkozik azzal, hogy ez vélhetően beteljesületlenséget jelent, és nem kis mértékű szenvedést az LMBT-nek. Itt jön be tehát a kérdés, hogy mi a teológiánk a szenvedésről. Mit gondolunk arról, hogy mi a dolgunk a szenvedéssel. Ha úgy keretezi valaki ezt a kérdést (azt a narratívát konstruálja), hogy “e világon nyomorúságunk van, mindenkinek van keresztje, amit hordoznia kell, a szenvedés e világon elkerülhetetlen, de majd Isten a mennyben megjutalmaz, ajánld fel Istennek a szenvedéseid!”

Pontosan nem tudja, hogy mi ez az LMBT téma, de az a biztos, ha nincs vele dolgunk. Ha úgy csinálunk, mintha nem létezne, a legközelebbi ilyen megoldási út pedig: ne élje meg, ne látszódjon, ne legyen vele dolgunk! Legyen továbbra is aranyos magánember, munkavállaló a munkahelyén, gyülekezeti tag a gyülekezetben, vásárló a boltban, adófizetője az államnak, kutyájának kutyatartója, egyszóval, legyen minden tekintetben elfogadható, rendes polgár, csak ne akarjon társának társa lenni, férjének férje lenni, feleségének felesége lenni, gyermekének apja, anyja lenni, unokájának nagyszülője lenni, szerelmének szerelme lenni. Az ne akarjon lenni! Máris látjuk, ez nem a homo-szexről szól, nem arról szól, amit minden ember a hálószoba intimitásában tesz, ez a szociális értelemben megélt emberi megtapasztalásról szól, ami nyilván következik a homoszexualitásból, mint ahogy a hetero-szexnek, heteroszexualitásnak is következménye, látható jele van a társadalomban, senki nem a “négyfalközött” éli az életét, aki tartozik valakihez, az a négy falon túl is hozzá tartozik.

Amikor Isten megteremtette a világot, mindenre azt mondta, hogy “jó”, vagy “igen jó”. Amikor megteremtette az embert, Ádámot, először olvassuk a termetéstörténetben, hogy Isten valamire azt mondta, hogy nem jó. Először olvassuk azt, a bűneset bekövetkezte előtt(!), hogy az Isten tökéltes keze alkotására “hátradőlve ránéz”, és azt mondja, valami nem nem stimmel, valami nem jó. Nevezetesen “nem jó az embernek egyedül lenni”. Ez az első alkalom, hogy Isten maga nyilatkozik úgy, és ezt azóta is minden ember érzi a lelkében, fájdalmasan egyetértve – én biztosan -, hogy nem jó az embernek egyedül lenni. Heteró keresztények mégis azt mondják, hogy az LMBT, az élje le az életét egyedül. Ne akarjon társat,  ne akarjon megélni szerelmet, társhoz tartozás intimitását, családot, ahol szeretetben megöregedhet. Akibe egy csepp empátia szorult, az átérezheti, hogy micsoda szenvedésre kap valaki “meghívást”, aki ezt a gondolatot egy percig is komolyan gondolja. Búcsúzz el annak a reményétől is, hogy valaha lehet valakid, akit a tiédnek nevezhetsz, és aki az övének nevezhet téged. Neked nem jár “segítőtárs, hozzádillő”. Halljuk máris ebben a “hozzádillőben” a keserédes iróniát? Nagyon is van ugyanis a melegeknek hozzájuk illő segítőtárs: egy másik meleg… És bármilyen hihetetlen, ez történik is, ez van, ez tény a világban, egymásra találnak melegek. Mégis, egyesek úgy döntenek, hogy ezt nem validálják. Ez nem illik bele az ő narratívájukba. Szeretném ezen a ponton iderakni azt is, hogy pontosan a teremtéstörténetben Ádám nem arra csodálkozik rá Évában, hogy mennyire csodálatosan más, mint ő – amivel érvelni szoktak – hanem pont, hogy mennyire hozzá hasonló: “ez már csontomból való csont, testemből való test” – mondja. Homofóbok ilyenkor szeretik a kretén “egysorosukat” bedobni, hogy Isten Ádám és Évát, és nem Ádám és Bélát teremtett. Nos, én azt olvasom ki a teremtéstörténetből, hogy Ádám megörül a hozzá hasonló társnak, akit Istentől kap ajándékba, mert Isten szerint sem jó neki egyedül lennie.

A következő posztban bontom ki, hogy mi is a következménye a torz szenvedés-teológiának.

 

 

Szuper jó Bibliamagyarázat, magyar hangommal

Ha hallottál jó bibliamagyarázatot, akkor ez az.  Szodoma és Gomorrha, léviták könyvében “halállal lakoljanak”, Róma 1:26-27, 1Kor 6:9-10, 1Timóteus 1:10. Ahogy meghallgattam, azzal a lendülettel le is szinkrontolmácsoltam. Így lehet meghallgatni, mert ezt elérhetővé akartam tenni magyarul. Ezt nem csak te akarod majd meghallgatni, hanem el fogod küldeni a keresztény ismerőseidnek is! Siegfried Zimmer teológia professzor másfél órás előadása németül, 2015 februárjában hangzott el:

 

Itt hallgatható a 3 részben felvett magyar tolmácsolt hangommal:

http://yourlisten.com/marcellkincses_tw/siegfried-zimmer-1-rsz

http://yourlisten.com/marcellkincses_tw/siegfried-zimmer-2-rsz

http://yourlisten.com/marcellkincses_tw/siegfried-zimmer-3-rsz-vge

Ha valamiért nem működne a site, itt vannak a hangfájlok (amr, és mp3)

https://www.dropbox.com/sh/g6avs27sji6k63g/AAAos1f9ttUrsqcBvYecYgHaa?dl=0

Az előadásban említett partiarchátusi társadalmi szerkezet napjainkban is létezik, erre Iránból egy dokumentumfilm, nagyon tanulságos. A négy feleség szemszögéből készült. Ilyen társadalmi kontextusban kell elképzelni azt, ha egy “férfi egy férfival hál” az 5Mózes idejében. Az a férfi (és a nők, gyerekek, senki) nem légüres térben létezik, hanem pátriárka, 10-20-30 gyerekkel. Erősen átjön a nők egzisztenciális kiszolgáltatottsága, hogy rá vannak utalva urukra és parancsolójukra. Tökéletesen idegen a mi, nyugati polgári társadalmi rendszerünktől, ellenben valószínűleg egészen közel esik a mózesi idők társadalmához, amelyben azok a szövegek születtek.

Az előadásban elhangzó ajánlott könyvek:

http://www.amazon.de/Glaube-hat-Gr%C3%BCnde-lebendige-Beziehung/dp/378311649X

http://www.streitfall-liebe.de/

Oszd meg!

marcell.kincses@gmail.com

www.undergroundbolt.hu/coming-out-konyv

Screenshot 2015-04-11 19.08.26

Őszi gingko nosztalgia

Margit-szigeten, ahol a Coming Out Könyv egy jelenete is játszódik, csak akkor tavasz volt.

Gyertek megnézni a Kudarc Konferencián! “Szeresd felebarátdoat, mint magadat. Jól járna?”

20141119_133051  20141119_133032

20141119_124815

És az eheti Kiskegyed még mindig ér, Máv-os olvasó:

10818649_10152816468601772_1131586222_n

 

Kiskegyed interjú

A mai (nov.18-i) Kiskegyedben jelent meg egy interjú velem, és már az online-ban is, íme:

valamint, gyere, nézz meg a Kudarc Konferencián nov.25-én, előadásom címe:

“Szeresd felebarátodat, mint magadat. Jól járna?”

Vásárold meg a Coming Out Könyvet!

20141118_131740 20141118_131755 (1)  10689650_596897307102875_2631542698676339127_n

kiskegyed screen

 

 

Kudarc Konferencia, a hely, ahol tanulhatunk

Örömmel osztom meg a Kudarc Konferencia szervezőjének legújabb blogposztját, amelyben hírt ad a közelgő eseményről.  Én is elmondom majd a tanulságaimat, amelyeket utam során szereztem.

Regisztrálj még ma, amíg vannak olcsóbb jegyek!

nepszava

24 hours free download Coming Out Book beginning NOW

Today I celebrate the 19th anniversary of my water baptism, confessing my faith in Jesus Christ. I want to make this day even more special by giving away my Coming Out Book ebook freely here:

https://www.dropbox.com/sh/r9digvsz1nactyp/AAC3TM8YsV7EYSbSDTwH1zNPa?dl=0

The link will be active only until midnight 8.10.2014. CEST  If you missed the opportunity, you can still buy it here.

Enjoy! 🙂 Share this post! Thanks!

 

CO_konyv_borito_EN_600x900px